Itt a Bucherer vége?

Másfél éve robbant nagyot a hír, hogy a Rolex felvásárolja a Bucherert, szőröstől-bőröstől a világszinten több, mint 100 üzlettel rendelkező hálózatot és a Carl F. Bucherer márkát. Ami, ha lehet, még a 2018-as bejelentésnél is váratlanabbul érkezett, amikor bejelentették a Tourneau hálózat felvásárlását, amivel megvetették a lábukat az Egyesült Államokban, sőt azóta számos lokációt át is építettek Bucherer zászló alá, hogy ezzel is tegyenek az ismertségükért. Most, pedig érkezett ez a váratlan csavar a történetbe, amit először a hivatalos kommunikációban még meg sem jelent, sőt, pletykának minősítették, de svájci sajtóértesülések szerint felmondtak a Carl F. Bucherer butikokban dolgozóknak, és a Bucherer butikokban is felszabadítják ezeknek az óráknak a helyeit.

Rolex kézben a Bucherer

Hogyan is jutottunk ide? Maga a matek nem túl bonyolult, és nem nehéz józan ésszel sem összerakni a kirakóst. Az a része nyilvánvaló, hogy a Rolexnek jót tesz, hogy rajta tudja tartani a kezét a világon a legnagyobb másodpiaci szereplőn, ezáltal és a Certified Preowned programján keresztül is, viszont egy körrel csak kellemesebb, ha nem csak jó partneri viszony van, hanem saját a hálózat is. De, magánál a Carl F. Bucherer márkánál nagy változást nem hozott az elmúlt másfél év, hogyan is hozhatott volna?

Így az ok természetesen, csak és kizárólag a pénz, és szintén sajtó értesülés szerint ez így is van. Hiszen a márkának hiába vannak tisztelői, ha a matek egyszerűen nem jön ki, és úgy tűnik, hogy a Rolex birodalomban nem fér meg egy olyan márka, ami nem teljesít jól. Már pedig, maga a Carl F. Bucherer, mint márka, igazság szerint sosem volt sikeres pénzügyi értelemben, és szemben a nagy luxus konszernek márkáival ahol elfér az, hogy ha vannak márkák, amik alul teljesítenek és évek, mi több évtizedek óta minuszosak, de kellene a portfólióba, és a financiális eredmények miatt is fennmaradhatnak, mert kell, hogy tudják őket mutogatni, vagy csak legalább a felső polcra feltenni.

De úgy tűnik, hogy a Rolexnél más szelek fújnak és nem hogy nem véges a türelmük, és hiába egy alapítvány, a jótékonyság távol áll tőlük. Ezért az első teljes lezárt pénzügyi év utána, és a legelső adandó alkalommal kiadták a kilövési engedélyt, vagy inkább csak kihúzzák a dugót, esetleg a szőnyeget a márka alól, ami eddig a rossz nyelvek szerint kisebb afrikai országok aranytartalékának megfelelő összeget emésztett fel összességében 250 millió svájci frankot, ami egy közel 110 milliárd forintnak megfelelő összeg.

Egy kicsit indokolatlannak tartom, így a magam részéről, mármint, hogy „normális” helyen ilyenkor reorganizációba kezdenek, átszervezik az árstruktúrát, a termék porfóliót, a hálózatot, a kommunikációt, megpróbálnak más célcsoportokra fókuszálni, de az alapján, amennyire hirtelen és elvágólagosan történt a dolog, úgy látszik, hogy nem is volt cél az, hogy életben tartsák ezt a márkát.

Búcsúzik a Carl F. Bucherer márka

Hiába fájóak is a lépések, a rideg számok mentén valahol nagyon is érthetőek a döntés, a Koronánál erre nincs szükség, főleg, ahol egy olyan márka is van a portfólióban, mint a Tudor, ott nem hogy másod, de harmad hegedűsnek, sem jó már lenni. De az is tény, hogy a Rolex SA-nak nincs szüksége a Carl F. Bucherer márkára, mert hiána idősebb, mint akár a Rolex, akár a Tudor név, nincs hozzáadott értéke a cégcsoporthoz, nem kell vele sem legendát, sem presztízst építeniük.

A lépés a belsős infók alapján sem túl meglepő, ugyanis a saját márkájuk kiemelt helyet foglalt el a butikokban, a közös tulajdonosi kör miatt, és a márkát is egy csomagban a hálózattal együtt vette a Rolex, és egyértelmű az összetartozásuk, viszont nehéz és költséges fenntartani egy márkát, hogy ha az értékesítések jó része egy fajta árúkapcsoláson keresztül történik, miszerint ha szeretnéd ezt az acél Daytonát, akkor kellene választani valamit a Carl F. Bucherer katalógusból is.

Az ilyen ebül eladott jószágoknak pedig tudjuk, hogy igencsak nyomott áron szokott, nem túl dicső vége lenni, pont, mint magának a márkának…