Ismerős gondolatok, avagy gondolatok egy ismerőstől

Ma jött velem szembe Bartosz Knop egyik bejegyzése Facebookon, egyrészt mivel ismerősök vagyunk privátban is, másrészt a Balticus Poland oldalra is kikerült, gondoltam megosztom veletek a bejegyzés magyar fordítását, majd egy kicsit kommentálom a végén:

Egy független kis óramárka felépítése Lengyelországban olyan út, amelyen nemcsak szenvedélyre, hanem vastag bőrre is szükség van.

Közel egy évtizede fejlesztjük a Balticus márkát, amely abból az igényből született, hogy valami fenntartható, minőségi és 100%-ban független dolgot hozzunk létre. Nincs mögöttünk multinacionális cég, nem is volt tapasztalatunk, még most is csak gyűjtjük a szükséges tudást. Mindent – a tervezéstől kezdve a tesztelésen át a kommunikációig – a magunk módján csinálunk. Lengyelül. Jó ez így? Biztosan nem mindig, de, ez valódi és nyílt kommunikáció.

Ebben az évtizedben láttam különböző kísérleteket új márkák létrehozására… közülük nem sokan élték túl az első éveket, mindig azt mondtam, hogy hiányzunk mi, hiányzik a lengyel márka, hiányzik az idő.

Mindez rengeteg döntést, kompromisszumot, hibát és tanulást jelent. Csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit, ez annyira nyilvánvaló. Alacsony példányszámú gyártás? Nehezebb és drágább. A piac? Igényes, mert a vásárló ma olyan márkákhoz hasonlít minket, amelyeknek a költségvetését talán 20 év múlva, talán 50 év múlva fogjuk elérni – ha egyáltalán elérjük.

A történelem? Milyen történelem? Erre kell építenünk, nincs mögöttünk 100, 150 vagy 200 év öröksége! Nem egyszer mondtam már, hogy találkozzunk 50 év múlva, nézzük meg, mi működött, hova jutunk el, és mit építünk.

És akkor ott van a heccelés. Előfordul, hogy elolvassuk az óráink alatti kommenteket, és olyan véleményeket látunk, amelyek nem a termék értékelését, hanem a lengyel márka eszméjének támadják. Hogy túl drágák, hogy túl kicsik, túl nagyok, túl kicsi a kínálat, hogy nincs újdonság, hogy végül is „ez csak egy mikrobrand”, hogy más az eredete. De, azt is tudjuk, hogy minden ilyen vélemény mögött tucatnyi ember áll, akik értékelik a minőséget, a dizájnt és a hitelességet, még ha nem is írnak kommenteket.

Mindazonáltal – mi itt vagyunk, hogy maradjunk. És itt is maradunk. Mert a Balticus nem csak órákról szól, ez egy olyan projekt, amely bebizonyítja, hogy a saját feltételei szerint is lehet valami értékeset építeni – szenvedéllyel, tudással és azzal a meggyőződéssel, hogy megéri.

Köszönjük, hogy velünk vagytok. És azt, hogy értelmet adtok ennek a márkának.

Személyesen meghívlak titeket az AuroChronos Festival 2025-re, amely május 17-18-án kerül megrendezésre a Mysia 3 elegáns terében Varsóban,

Köszönöm,
Bartosz Knop

Annyira érdekes, hogy hasonló gondolatokat lehetett hallani a Cápák közöttben amikor Mezei István az Evolvenstől bent volt és bemutatta a márkájának az újdonságait, de hasonlókat lehetett olvasni a komment szekcióban, amikor a Dunaóra újdonságait mutattuk be, vagy csak úgy általánosságban írtunk a márkáról, meg hogy van egy új magyar óramárka.

És, sokszor úgy gondoljuk, hogy ez a mentalitás „tipikusan magyar”, de Bartosz története is bemutatja, hogy a történet sokkal általánosabb, és ha nem is biztos, hogy összeurópai hozzállás, itt kelet-közép Európában, a regiónkban biztos, hogy hasonlóan működnek az emberek, legalábbis az órakedvelő közösségnek hasonló, sokszor túlzó és irreáis elvárásai vannak a márkákkal kapcsolatban.

Nem tudom, hogy vagytok vele, de nekem most ebből ez a tanulságom.