Egy igazán légies tünemény látogatott el hozzám: Venezianico Redentore Levius

A márkát azt hiszem már senkinek sem kell bemutatni, viszont ez a Redentore Utopia családba tartozó Levius mégis igényel egy kis bemutatást, mert nem vagyok benne biztos, hogy mindenki képben van azzal, hogy mi is a Venezianico alapítóinak az álma, amit úgy tűnik már rég nem utópia, hanem bizony, réges-régen valósággá vált.

A konstrukció lényege, hogy a hagyományos kiadásokhoz képest erre rá lehessen írni, hogy Made in Italy, ráadásul, nem csak hogy cipőkanállal feleljen meg a törvényi leírásoknak, hanem, hogy a fő részei konkrétan Itáliából is származzanak. Ennek a legfontosabb eleme természetesen a szerkezet, olasz szerkezet nélkül nem lehet olasz órát gyártani, és szerintem, nagyjából az egyetlen szerkezet gyártó az országban jelenleg az OISA, az ő munkájuk a V5000, illetve V5001-es szerkezetek, amelyek ezekben az órákban helyet kapnak. Ami nem csak azért izgalmas mert, hogy olasz, hanem lenyűgöző kialakítással is rendelkezik, 60 órányi a járástartaléka, ráadásul 4hzes, tehát jó a hibatűrése is, a dekoráltsága pedig magáért beszél.

Ehhez jön hozzá Linda Renzetti munkáját dícsérő kézi guilocché számlap, ami a családi, több, mint 100 éves műhelyükben készül hagyományos technikával, ami az előző kiadásokon nekem, az én izlésemnek egy picit nyers volt, most viszont ebben a kék kiadásban kimondottan tetszik, ráadásul saját nevet is kapott a minta, amit Zefironak hívnak, a római nyugati szél Istene Zephyrus után, aki egyet jelent a gyengédséggel és a légiességgel, ami ennek az órának a védjegye.

Nem is véletlenül, mivel hivatalosan azt állítják hogy maga az óra tokja, ha mindent lecsupaszítanak róla csupán 12.9 gram, vagyis könnyebb, mint 3 darab A4-es papírlap tömege, ami így leírva elsőre sokkolóan hat, és Daniele Zorzetto órásmester munkáját dícséri a tok fejlesztési folyamata. Ami pedig a konstrukció harmadik lábát adja, és így állnak össze a legfontosabb komponensek ahhoz, hogy egy igazi olasz óráról tudjunk beszélni.

Maga a tok mérete konzervatív 38mm-es és a hozzátartozó teljes vékonyság 9mm alatt marad, így dupla zafírral is. Cserébe a vízállósága nem túl acélos, de az elegáns óracsaládoknak ez sosem volt a jellemzője, így itt is meg kell elégedni a 3ATM-es vízállósággal.

Szerintem, az összhatás nagyon megnyerő lett, a számlap szín és a tokszín összjátéka, ebben a családban páratlan, és a legelső türkizes változatot is maga mögé utasítja, szerintem. A könnyűség pedig egy mechanikus fém óra esetén pedig teljesen váratlan, még akkor is ha bőrszíjjal érkezik, ami értékes gramokat ad hozzá az összhatáshoz a fém csattal együtt.

Az ár nyilván egy fontos, sőt egészen fontos szempont, és sokakat ez a teljes termékcsalád itt fog elveszíteni, ugyanis a Venezianico szokásos 1000-1200-1600€ árához képest szokatlanul, de a leírtak után, nem váratlanul magas árcímke kapcsolódik hozzá. Ami ebben az esetben 4750€, vagyis mai áron 1.7 millió forint.

Ez, lássuk be, nem kevés, és számtalan alternatívát lehet ezért találni, aminek magasabb a vízállósága, maga a márka nagyobb presztizsű, vagy akár látványosabb a számlapja. Viszont, elvitathatatlan tőle a stílusa, amiben kiemelkedő, valamint, amikor valaki nagyon szereti az olasz életérzést, és az identitásának ez szerves része (még magyarországon is ismerek több ilyen embert) azok számára nem lehet szerintem kérdés, hogy kell, hogy legyen egy vérbeli Made In Italy órájuk, már persze, ha kellőképpen foglalkoznak az órák világával.